Minden év május 4-e Kínában a „május 4. ifjúsági nap”. Ez a fesztivál egy csodálatos hazafias mozgalomból indult ki 1919-ben, amely nemcsak a kínai történelem menetét változtatta meg, hanem a kínai fiatalok generációinak szellemi gerincét is összekovácsolta. Történelmi háttér: A Május Negyedik Mozgalom kirobbanása A Május Negyedik Mozgalom közvetlen kiváltója a párizsi békekonferencia diplomáciai kudarca volt. 1919-ben, az I. világháború vége után Kína győztes országként abban reménykedett, hogy felszámolja az egyenlőtlen szerződéseket, és visszaszerzi Németország kiváltságait Shandongban. A nyugati hatalmak azonban figyelmen kívül hagyták Kína jogos követeléseit, és úgy döntöttek, hogy Németország jogait Shandongban Japánra ruházzák át. Ez a hír azonnal fellobbantotta a fiatal diákok haragját, amikor visszakerült Kínába. 1919. május 4-én Pekingből több mint 3000 diák özönlött a Tienanmen térre, magasra emelve a „külföldi szuverenitásért való versengés, az árulók hazai megbüntetése” és „a huszonegy követelés eltörlése” zászlóit, és nagy felvonulást és demonstrációt tartottak. Ez a mozgalom gyorsan átterjedt Pekingből az egész országra, munkássztrájkokkal és kereskedői sztrájkkal, országos hazafias lelkesedést formálva, és végül arra kényszerítette a Beiyang kormányt, hogy engedje el a letartóztatott diákokat, és bocsássa el a japán tisztviselőket, például Cao Rulint és Zhang Zongxiangot. A kínai képviselők szintén megtagadták a versailles-i szerződés aláírását. Alapszellem: Hazafiság, Haladás, Demokrácia, Tudomány A Május Negyedik Mozgalom egy nagyszerű szellemi felvilágosító mozgalom volt, amely táplálta a Május negyedik szellemét, amelynek középpontjában a hazaszeretet, a haladás, a demokrácia és a tudomány áll. A hazaszeretet a lényeg. A nemzeti válsággal szemben az akkori fiatalok életüket is hajlandóak voltak feláldozni, hogy testükkel-vérükkel megvédjék az ország méltóságát. Ez a szellem generációról generációra inspirálja a fiatalokat, hogy személyes sorsukat szorosan összekapcsolják országuk sorsával. A demokrácia és a tudomány a zászló. A Május Negyedik Mozgalom úttörői a hagyományos kínai helyett a népies kínai nyelv használatát szorgalmazták, ellenezték a feudális etikát, "Le a Kong családi bolttal" kiabálták, bemutatták a "demokráciát" és a "tudományt", és megkísérelték átalakítani a régi Kínát az ideológiai gyökerekből. A fesztiválok hivatalos alapítása A Május Negyedik Mozgalom dicső hagyományának átörökítése és továbbvitele érdekében 1939-ben a Shaanxi Gansu Ningxia határrégió Északnyugati Ifjúsági Megmentési Szövetsége május 4-ét a kínai fiatalok napjává nyilvánította. 1949 decemberében, a Kínai Népköztársaság megalakulása után a Központi Népi Kormány Államtanácsa május 4-ét hivatalosan a kínai ifjúság napjává nyilvánította. Ettől kezdve a Május 4. Ifjúsági Nap a fiatalok állandó ünnepévé vált országszerte, amely a fiatalok szenvedélyét és felelősségét jelképezi.
